A BIKAVIADALOK

Hab�r el�gg� vitatott dologr�l van sz�, a bikaviadalokat m�gis vil�gszerte tipikus spanyol hagyom�nyk�nt ismerik. A bikaviadal nem l�tezne, ha nem l�tezn�nek vad bik�k. Az eredete eg�szen Spanyolorsz�g r�gmultj�ba ny�lik vissza. Ezeket a vad bik�kat a latin nyelv “urus”nak vagy ”bos”nak nevezte, �s nemcsak Spanyolorsz�gban voltak megtal�lhat�ak, de Spanyolorsz�g volt az elsodleges telephely�k. Az�ta a t�bbi eur�pai telepeken kihaltak ezek a vad bik�k, �s ezzel egy�tt kihalt a hagyom�ny is. Csak Spanyolorsz�gban �l tov�bb.

A bikaviadalok a 18. sz�zadban j�tszottak elosz�r fontosabb szerepet a spanyol kult�r�ban. A nemess�g �j sz�rakoz�sra v�gyott, �s a r�gi l�h�tr�l val� bikaviadalokat felv�totta a f�ldrol val� viadal, amikor a r�sztvevok fitogtatt�k az erej�ket �s a f�rges�g�ket. Ez volt az az ido, amikor a bikaviadal a nemess�g sportj�b�l mindeki sportj�v� v�lt. Kezdetben nem voltak szab�lyok, sem h�rom felvon�s. A szab�lyok igaz�b�l csak, Francisco Romero idej�ben alakultak ki, aki egy nagyon f�rge matador volt �s megalkotta a bikaviadal szab�lyait. Francisco Romero volt a felfedezoje a hagyom�nyos piros k�penynek is, ami az�ta is jelk�pe a bikaviadaloknak. A bikaviadaloknak nagyon nagy k�z�ns�ge van Spanyolorsz�gban. Ezek a szurkol�k �gy tekintenek a bikaviadalokra, mint lenyug�zo mutatv�nyra, egy muv�szetre, egy letunt kor megnyilv�nul�s�ra, ami fennmaradt eg�szen napjainkig. Sokakkal ellent�tben ok nem �r�met tal�lnak a bika meg�l�s�ben, hanem a matadorok b�tors�g�t �s f�rges�g�t �rt�kelik. A n�z�k akkor tapsolj�k meg a matadort, amikor a legvesz�lyesebb pillanatban is k�pes koncetr�lni, olyankor amikor m�s elfutna.

Szerintem ez egy nagyon kegyetlen "sz�rakoz�s", mivel el�sz�r felideges�tik a bik�t, majd sz�rakoznak vele, �s a v�g�n meg�lik. N�ha el�fordul az is, hogy a bika megsebes�ti a matadort, vagy bemegy a n�z�t�rre. Van egy ehhez hasonl� m�sik szok�s is, a bikafuttat�s, ami ugyan�gy vesz�lyes az emberek �s az �llatok sz�m�ra is.